„A szegedi lézerközpont különleges, máshol nem létező, impulzus üzemű fényforrásokat használ. Célunk nagyintenzitású, ultrarövid fényimpulzusok előállítása a lehető legnagyobb ismétlési frekvenciával” – mutatta be az ELI ALPS-ot Zimányiné Horváth Vera, látogatóközpontunk vezetője, a rendezvény házigazdája. Előadásában arra is kitért, hogy azért van szükség attoszekundumos impulzusokra, mert az elektronok mozgása, a kémiai reakciók és a fotoionizáció ilyen időskálán megy végbe. Kutatóintézetünk egyedi berendezései az előbb említett jelenségek megfigyelésére alkalmasak.
Kollégáink a lézerfizika számos területét bemutató prezentációkkal várták az ország minden részéből – sőt, még Vajdaságból is – érkező tanárokat. A nagyintenzitású lézerrendszerek felépítéséről Börzsönyi Ádám, a tervezett lézerfejlesztésekről Nagymihály Roland tartott előadást, míg a hullámfront korrekciója deformálható tükörrel témát Dóra István ismertette. A szállézereket Bengery Zsolt mutatta be, a lézerindukált sérülések vizsgálatáról Somoskői Tamás beszélt. A GHHG metódusának úttörői: L'Huillier, Corkum, Agostini és Krausz munkássága címmel Major Balázs adott elő. Divéki Zsolt az attoszekundumus impulzuskeltés lehetőségeit és távlatait ismertette. Fülöp József az elektromágneses spektrum új tartományát, azaz a terahertzes sugárzást írta le. A felületi harmonikusok keltését, illetve a lézeres elektrongyorsítás módszerét Lécz Zsolt mutatta be. Czirják Attila A spin és mérés: a Stern–Gerlach kísérlet hatása a modern fizikára címmel adott elő, míg a Bell-egyenlőtlenségek és a kvantumösszefonódás bizonyítását Hack Szabolcs vállalta. Oláh Nikolett Az elektronsáv-szerkezet feltérképezése korszerű képalkotó módszerekkel címmel tartott előadást. Őt Márton Zsuzsanna követte, aki a fény és töltött részecskék kölcsönhatását járta körül. Samu Gergely Napelemek és lézeres módszerek: új utak a megújuló energiában című prezentációját tartotta meg. Trényi-Sárosi Krisztina Kvantumpontok: nanoméretű fényforrásokról beszélt, míg Hideghéty Katalin és Dudás Júlia Sugarak és sejtek párbeszéde című előadásában az intézet sugárbiológiai kutatásait mutatta be.
„A matematika-természettudomány, illetve a matematika-fizika-digitális kultúra szakjainkra járó diákokat nem kell motiválni a fizika órákon. De azokat is meg lehet fogni, akik nem a fizikával akarnak foglalkozni. A Magyar Asztronautikai Társaság rajzpályázatára például humánszakos diákok is jelentkeztek” – mondta el a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium matematika-fizika szakos tanára, Pécsi Ildikó, aki tavaly diplomázott a Szegedi Tudományegyetemen. Ildikó számára nem ismeretlen intézetünk, hiszen az elmúlt években önkéntesként segítette programjainkat. A továbbképzésre azért jelentkezett, hogy megismerje a lézerfizika legújabb eredményeit.
A pedagógus munkáját kiváló videók és animációk segítik. Ildikó a diákokat bevonja a munkába, a kísérleteket kérdésekkel egészíti ki – mi történik?, miért az történik? -, amelyekre lehetőleg közösen adják meg a helyes választ. Elismeri, hogy az egyperces TikTok videókat kedvelő fiatalok figyelmét nehéz lekötni 45 percen keresztül, de erre törekedni kell.
Gulácsiné Kozma Sarolta, a Budajenői Általános Iskola fizika, kémia és informatika szakos tanára, mentor pedagógus olyan ismeretekért jött a rendezvényünkre, amiket beépíthet az órai anyagba. Elmondása szerint bőséggel kapott ilyen információkat. A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1987-ben diplomázó pedagógus szerint az internetnek köszönhetően a világ kinyílt, bárki számára elérhető például a mesterséges intelligencia. Ezekkel a lehetőségekkel okosan kell bánni, a hatalmas mennyiségű információ feldolgozásában segíteni kell a gyerekeket.
„Az a célom, hogy ne a könyvet, ne a képleteket tanuljuk, hanem érezze a fiatal, hogy neki miért hasznos, ha megért egy jelenséget. Pozitív tapasztalataim bőven vannak. Egyik tanítványom eleinte nem érdeklődött a fizika iránti, végül energetikai mérnök lett” – tájékoztatott Sarolta, aki szerint a felső tagozatos fizika oktatásán nagyon sok múlik. Tapasztalatai szerint ugyanis sokan ebben a korban veszítik el a tárgy iránti érdeklődésüket. Ez ellen hat, ha a gyerekek azt látják, hogy a tanár lelkesedik a fizikáért. Lehet, hogy a mai fiatalokat kevésbé érdeklik a természettudományok, de mindenkinek meg kell adni az esélyt arra, hogy ezt a világot is megismerhesse. Mivel a diákok a képi világban otthonosan mozognak, ezért animációk, ppt-prezentációk, videók színesítik az óráit. Látva, hogy az elektronika egyre nagyobb szerepet játszik az életünkben, a pedagógus fontosnak tartja, hogy a gyerekek minél fiatalabb korban kipróbálják az áramkörépítő játékokat. Tudósklubjában a legfiatalabbakkal is megismerteti ezeket. Volt olyan diákja, aki karácsonyra ilyen készletet kért.
A tanártovábbképző program részeként vendégeink megtekintették a kutatóintézetet, kötetlen formában beszélgettek kollégáinkkal. Megismerkedtek az interaktív látogatói térrel, a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézete által kínált képzésekkel, illetve az ELI ALPS oktatástámogató programjaival.
Intézetünk feladatának tekinti a tudomány népszerűsítését és a társadalom tájékoztatását az ELI ALPS-ban folyó kutatásokról. E küldetés részeként szerveztük meg a tanárok továbbképzését, hiszen ők diákok ezreivel állnak kapcsolatban, és ismereteiket megbízható hitelességgel adják tovább tanítványaiknak. E cél megvalósulása érdekében jövőre is várjuk az érdeklődőket ingyenes rendezvényünkön.
Fotók: Balázs Gábor