Hírek

Hírek

Az ELI radiobiológiai stratégiai terve: A lézeralapú rákkutatás fejlesztése

Az Extreme Light Infrastructure (ELI) egy olyan csúcstechnológiát képviselő létesítmény, amely nemzetközi felhasználók számára kínál hozzáférést multidiszciplináris, köztük élvonalbeli sugárbiológiai kutatásokat szolgáló, különleges, lézerrel keltett részecskenyalábokhoz.

Az ELI radiobiológiai stratégiai terve: A lézeralapú rákkutatás fejlesztése

 

Ezen részecskenyalábok eszközöket biztosítanak a biológiai rendszerek eddig elérhetetlen időbeli és térbeli pontossággal történő vizsgálatához. Segítségükkel az ultragyors lézerfizika, a radiobiológia és a rákkutatás közötti szakadékot áthidaló kísérletek végezhetők. A European Physical Journal Plus folyóirat egyik nemrég megjelent cikke azt ismerteti, hogyan nyitják meg az utat az ELI ultrarövid, nagy intenzitású lézerrendszerei a sugárterápia új paradigmái előtt, amelyek forradalmasíthatják az ilyen terápiára épülő rákkezeléseket.

Az ELI fejlett lézerrendszerei nagy ismétlési frekvenciájú (1 Hz–1 kHz), néhány MeV-tól több száz MeV-ig terjedő energiájú másodlagos források, köztük proton-, ion-, elektron- és neutronnyalábok keltésére alkalmasak rendkívül kompakt (milliméteres és milliméter alatti) gyorsítási hosszúságokon. Az egyedülálló fizikai jellemzők – ultrarövid impulzusidők, extrém nagy dózisteljesítményű mikronyalábok, valamint példátlan energiatartományok – lehetővé teszik a kutatók számára, hogy korábban elérhetetlen körülmények között vizsgálják a sugárzás biológiai hatásait.

 

Hideghéty Katalin

 

„Stratégiai tervünk kézzelfogható keretet biztosít az alapkutatás és a transzlációs medicina integrálásához” – magyarázta Prof. Dr. Hideghéty Katalin, az ELI ALPS Orvosbiológiai alkalmazások csoportjának vezetője. „Újszerű módszerek, például az ultramagas dózisteljesítményű mikronyaláb-radioterápia, a nagyon nagy energiájú elektronnyalábok és a lézerrel keltett neutronforrások kutatásával olyan biológiai mechanizmusokat kívánunk feltárni, amelyek biztonságosabb és hatékonyabb kezelési stratégiákhoz vezethetnek.”

A stratégiai terv hangsúlyozza a preklinikai kutatás fontosságát, amely in vitro és in vivo modelleket alkalmazva szisztematikusan vizsgálja, hogy a különböző nyalábminőségek – például a térbeli frakcionálás, a részecsketípus és az energiatartomány – hogyan hatnak az élő rendszerekre. Az ELI-ben nemrégiben végzett kísérletek során a kutatók sikeresen sugároztak be zebrahal embriókat és humán sejtkultúrát ultrarövid impulzusú részecskenyalábokkal. E kísérletek egyértelműen új biológiai válaszokat tártak fel, amelyek előnyt jelenthetnek a hagyományos gyorsító technológiákhoz képest; például kevésbé károsodnak az egészséges szövetek vagy pontosabban eljuttatható az energia a daganathoz.

 

 

Az ultrarövid, nagy intenzitású nyalábok lehetőséget nyújtanak az úgynevezett FLASH-effektus vizsgálatára is különböző típusú részecskék (elektronok, protonok, neutronok) használatakor. Ultramagas dózisteljesítménynél ez a módszer jobban védi az ép szöveteket, továbbá személyre szabottabb, hatékonyabb rákkezeléseket tehet lehetővé. Ezenkívül a mikronyaláb-rács előállításának képessége támogathatja a mikronyaláb-radioterápia fejlesztését, amelyben a besugárzott és a megkímélt szöveti régiók váltakozása jelentősen védi az ép szöveteket. A nagyon nagy energiájú elektronnyalábok (VHEE) pedig a mélyen fekvő daganatok kezelését tehetik lehetővé.

„Az ELI egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy ezt az interdiszciplináris kutatást vezesse, mert létesítményei olyan kiegészítő forrásokat kínálnak, amelyek a pontosság, az intenzitás és az ultrarövid időbeli jellemzők ötvözésével közvetlenül gyorsíthatják a módszerek klinikai bevezetését és a tudományos felfedezéseket” – nyilatkozta Daniele Margarone, az ELI Beamlines tudományos igazgatója. „Ez a stratégiai terv előrelépést jelent a nagy teljesítményű lézeres tudomány és a valós klinikai alkalmazások perspektívájának összekapcsolásában.”

 

 

Elengedhetetlen lesz olyan technikai kihívások leküzdése, mint a nyalábstabilitás, az energiaskálázás vagy a magas ismétlési frekvencián történő működés. Ezek megoldása a fizika, a biológia és a klinikai tudományok közötti együttműködést igényli. Az ELI célja, hogy központi szerepet töltsön be e kihívások leküzdését célzó nemzetközi erőfeszítések összehangolásában.

Az ELI elkötelezett a tudományos határok feszegetése, a stratégiai partnerségek előmozdítása és végső soron a globális egészségügy érdemi előrehaladásának segítése iránt. A rendkívül nagy teljesítményű lézerrendszerek fizikájától a hatékony rákterápiák felé tartó út jól illusztrálja az interdiszciplináris tudományok transzformatív erejét. Nyílt hozzáférésű modelljének és multidiszciplináris jellegének köszönhetően az ELI egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy a következő generációs, lézeralapú rákterápiák katalizátorává váljon.

 

Fotók: Balázs Gábor

november

13

csütörtök