Az egyetemi hír szerint a lézeres neutronkeltés célkitűzéséről Osvay Károly, az SZTE-n működő Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium vezetője, valamint Szabó Gábor, az egyetem fizikaprofesszora, az ELI ALPS ügyvezetője a Magyar Tudomány 2020. decemberi számában írt. Osvay Károly 2022-ben igazolta, hogy kisenergiájú lézerrel is előállítható neutronsugárzás, majd 2023 májusában végzett kísérleteiben hat órán át folyamatos működéssel keltett neutronsugárzást. 2024-es kísérleti kampányában pedig a kutatócsoport jóval nagyobb ismétlési frekvenciájú lézerrel rövid időre olyan neutronhozamot tudott elérni, amely már orvosi, pre-klinikai alkalmazásokat ígér.
A kutatási programnak szerepe van abban is, hogy 2024 áprilisában a fizikai Nobel-díjas Gérard Mourou kutatóprofesszorként csatlakozott a Szegedi Tudományegyetemhez (bár az április elején leadott publikáció még a franciaországi École Polytechnique kutatójaként jegyzi). A publikáció szerzői között van Szabó Gábor professzor és Toshiki Tajima elméleti fizika professzor is, aki Gérard Mourou-val együtt vetette fel először, hogy lézeres úton előállított neutronforrást lehetne használni transzmutációs célra.
Osvay Károly kutatócsoportja 2024 őszén az ELI ALPS-ban újabb kísérleti kampányt folytat annak érdekében, hogy a jelenleg elért 108 n/s hozamot stabilizálják. A Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratórium következő kutatási ciklusának a célkitűzése, hogy 5 éven belül 1010 fölé emeljék a neutronhozamot.
„A neutronhozam stabilizálásához elsősorban a folyadéksugár-céltárgy stabilitása kell. Az ezzel kapcsolatos első érdemi teszt augusztus 7. és 9. között lesz” – tájékoztatott Osvay Károly, akitől azt is megtudtuk, hogy a neutronhozam tervezett megszázszorozásához „dedikált” lézerrendszerre van szükség. Egy új céltárgy terület is kell, ami a keletkezett nagy neutronfluxust elbírja, illetve új neutronkonverter is alapvető a folytatáshoz.
Gérard Mourou és Osvay Károly az ELI ALPS-ban
Az European Physical Journal Plus-ban közölt szakcikk szerzői között van Hideghéty Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Onkoterápiás Klinikájának egyetemi tanára, az ELI ALPS orvosbiológiai alkalmazások kutatócsoport vezetője is, aki 2023-ban azt vizsgálta, hogyan lehet vákuumban a sugárbiológiai méréseket beállítani. A lézeres neutronkeltés első alkalmazásai ugyanis olyan kísérletek lesznek, amelyek a rákgyógyításhoz használható ionizáló sugárzás előállítását célozzák majd. (A publikáció szerzői között a debreceni ATOMKI munkatársai is szerepelnek.)
Osvay Károly a publikációt fontos mérföldkőnek tartja. A lézeres neutronelőállítás technikai kérdéseinek tisztázása mellett a cikk tulajdonképpen a Laboratórium következő néhány évre szóló programja, amely az eddigi eredményeken alapul.
Az, hogy ez a kutatási program egy nemzetközileg is jegyzett, referált folyóiratban jelenhetett meg, egyúttal annak a jele, hogy a Nemzeti Lézeres Transzmutációs Laboratóriumot nemzetközileg is jegyzik, és programját megalapozottnak tartják.