A szegedi fizikusok közül Ketskeméty István, Rácz Béla, Szabó Gábor, Varró Sándor és Geretovszky Zsolt vehette át korábban ezt a díjat. Meglepett az elismerés?
Érdekesnek találom, hogy az attoszekundumos fizika optikai oldalával foglalkozó szakemberként érdemeltem ki a Schmid Rezső-díjat, amit az anyag molekuláris szintű szerkezetét felderítő, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó, kiemelkedő eredményért ítélnek oda. Én alapvetően az attoszekundumos források fejlesztésével, optimalizálásával foglalkozok, miközben egyre jobban érdekelnek az attofizika alkalmazási területei. Megtisztelő, hogy az ELFT díjbizottsága meglátta a munkámban annak anyagtudományi vonatkozásait.
Hogyan kerültél kapcsolatba a fizikával?
Gyerekkorom óta érdekeltek a természettudományok, különösen a fizika és a kémia. Általános iskola alsó tagozatában arra vártam, hogy végre felsős lehessek és tanulhassam ezt a két tárgyat. A szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumban osztályfőnököm és fizika tanárom az a Győri István volt, aki 2019-ben Rátz Tanár Úr Életműdíjat vehetett át. A középiskolában sokáig vacilláltam, hogy fizika, vagy kémia szakra jelentkezzek, végül a fizika mellett döntöttem. Okleveles fizikus diplomámat a Szegedi tudományegyetemen 2012-ben szereztem, majd 2017-ben védtem meg PhD disszertációmat.
Csak lézeres szakember lehet egy szegedi fizikusból?
Az alapképzés idején még nem kacsintgattam a lézerek felé, a mesterképzés alatt döntöttem el, hogy erre megyek tovább. Eredetileg a fúziós plazmafizika merült fel, de beláttam, hogy a lézerfizika testhez állóbb. Az ELI ALPS megépítése egyébként is olyan perspektívát kínált, amivel élni akartam. Időnként hallok olyan véleményt, hogy aki Szegeden tanul fizikát, abból szükségszerűen lézerfizikus lesz. Ez nem így van. Manapság például a csillagászat és a gravitációs hullámok oktatása és kutatása legalább olyan erős, mint az optikáé és a lézerfizikáé.
Az attoszekundumos fizika két évtizedes múltra tekintő tudományterület. Lehet, hogy éppen ettől izgalmas?
A fizikai világ bizonyos részleteinek megismerése kizárólag az attoszekundumos impulzusokkal lehetséges. Fantasztikus élmény, hogy fiatal kutatóként ott lehetek egy tudományterület kiteljesedésénél. Nagyjából tíz évvel ezelőtt indult ez a kapcsolat, aminek az eredményeként több, nagyobb szakmai visszhangot keltő publikáció született. Az attoszekundumos források fejlesztésében olyan egyedülálló eredményeket értem el, amelyek érdemi előrelépést jelenthetnek az alkalmazásoknál. A világ legnagyobb optikával és fotonikával foglalkozó szervezete az Optica. A kollégák szavazatai alapján az attoszekundumos munkacsoport elnöke vagyok. Ez a feladat tovább erősíti a jelenlétem ebben a pezsgő szakmai közösségben. Európa a legerősebb ezen a tudományterületen, de az amerikaiak és a kínaiak is rákaptak erre a témára. Az egyik küldetésem éppen a közösségek közötti kommunikáció segítése.
A Másodlagos Források Osztálya csoportvezetőjeként mi a feladatod?
A szegedi műszerpark a maga területén a világ élvonalát jelenti. Kiválósági alapon dől el, hogy a pályázók közül ki kísérletezhet nálunk. A mi elsődleges feladatunk, hogy felhasználóinkat maximálisan kiszolgáljuk. Komoly kihívás, hogy minél hatékonyabban, minél több kísérlet fusson az intézetben. Május végén fejeződött be az egyik kísérleti kampányunk, ami egy különös felvetésre adott választ. Sokáig kérdéses volt, hogy lehet-e cirkulárisan poláros extrém ultraibolya sugárzást létrehozni? Az elmúlt években erre is született módszer, és más kutatócsoportokhoz hasonlóan mi is képesek vagyunk ilyen sugárzás keltésére. Ezzel pedig új területek nyílnak meg a felhasználók előtt. Például a természetben ismertek olyan tükörképi molekulák – úgy hasonlítanak egymásra, mint a jobb és bal kezünk -, amelyek különbözően reagálnak a jobbra, illetve balra poláros fényre. A szilárdtestfizikában bizonyos effektusoknál szintén kulcsszerepe van a cirkulárisan poláros fénynek. A Krausz Ferenccel és Anne L’Hullier-vel 2022-ben fizikai Wolf-díjjal kitüntetett Paul Corkum vetette fel, hogy biológiai folyamatokat is vizsgálhatnának koherens extrém ultraibolya sugárzással. A májusi kísérletünk eredménye ezen a területen is hasznosítható.
A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének adjunktusaként te is tehetsz azért, hogy folyamatos legyen az utánpótlás a lézerközpontban. Érdekli a hallgatókat az intézetünk?
A mesterképzésben tartok előadásokat. Nincs sok hallgató, de látom a szemükben a csillogást, az őszinte érdeklődést. Az egyik előadásom után valaki megkérdezte, hogy bekapcsolódhat-e az itteni kutatásokba. Igent mondtam. Azóta velünk dolgozik. Mindenkinek azt tanácsolom, hogy olyan hivatást válasszon, amit szeret, amiben örömét leli, mert az ember abban tud igazán jó lenni! Úgy vélem, és az eredmények is azt mutatják, hogy jó úton haladok, hiszen ma is lenyűgöz a munkám. Ha valakit izgat, amit csinál, ha az a hobbija, akkor könnyen ér el eredményeket. A lézerfizikán túl az utazás, a kosárlabda, a társastánc, a biciklizés is érdekel, de az utóbbi időben mindent felülír a most másfél éves kisfiam.
Fotók: Balázs Gábor
Szöveg: Ötvös Zoltán