Szabó Gábor, Anne L'Huillier, Varjú Katalin és Krausz Ferenc
Az ELI ALPS meghívására Szegedre érkezett Anne L’Huillier Nobel-díjas fizikus, a Lundi Egyetem Atomfizika Tanszékének professzora, aki Attoszekundumos szimpóziumunk díszvendégeként „Az attoszekundumos impulzusokhoz vezető út" címmel tartott előadást. Anne L'Huillier Párizsban született 1958-ban, 1995-től dolgozik a svédországi Lund Egyetemen, ahol 1997-ben rendes professzor lett. Kutatásaiért számos díjat kapott. 2022-ben Paul Corkummal és Krausz Ferenccel közösen vette át a fizikai Wolf-díjat. 2023-ban Pierre Agostini és Krausz Ferenc társaságában megosztva kapta meg a fizikai Nobel-díjat.
Anne L'Huillier
A francia-svéd professzor asszony előadásában a tudományterület fejlődését, kiemelkedő kutatási eredményeit ismertette. Kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben SYLOS GHHG lézerünk kialakításában a Lundi Egyetem is részt vett. Anne L’Huillier azt is hangsúlyozta, hogy szakmai életében jelentős szerepet játszik és szívéhez közel áll a szegedi központtal folytatott munka.
Anne L’Huillier előadását Major Balázs (Recent Experiments and Developments at the 100-kHz High Harmonic Beamlines of ELI ALPS), Divéki Zsolt (High Harmonic Generation from the EUV to Soft X-rays) és Subhendu Kahaly (Selected Trends and Applications of High Harmonic EUV Sources) beszámolója követte. Mit jelentett előadni Anne L’Hullier után? „Először fel sem fogtam, hogy fiatal kutatóként ez milyen hatalmas lehetőség és megtiszteltetés. Gyakorlott előadónak tartom magam, de a felkérés pillanatában kissé feszült lettem. Szerencsére az én esetemben az ilyen feszültség inspiráló. Személyesen ismerem Anne L’Huillier-t, akit kedves, barátságos, támogató embernek ismertem meg” – osztotta meg gondolatait Major Balázs.
Intézetünk hagyományos eseménye, hogy emléket állít a tudományterület kiemelkedő eredményeinek. Délután került sor a 2023. évi fizikai Nobel-díjasok tiszteletére elhelyezett új mérföldkő avatására. Tavaly ezt az elismerést Pierre Agostini, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier kapta olyan kísérleti módszerekért, amelyek attoszekundumos fényimpulzusokat hoznak létre az anyagban lévő elektronok dinamikájának tanulmányozására. Az ELI ALPS kutatási profiljában az egyik fókuszterület éppen az attoszekundumos fizika. Számunkra az, hogy a tudományterület vezető kutatói Nobel-díjat kaptak, azt üzeni, hogy az attoszekundumos tudomány az emberiség számára jelentős felfedezésnek minősül. A három díjazott közül ketten, Krausz Ferenc és Anne L’Huillier, komoly szerepet játszottak az ELI ALPS létrejöttében.
Szabó Gábor
„A mai napon az attoszekundumos fizika megteremtőit ünnepeljük az újabb mérföldkő avatásával. Őszintén remélem, hogy az Albert Einsteinnel 1917-ben elindult lézerfizika újabb eredményeivel egészíthetjük ki hamarosan idővonalunkat. Optimizmusom oka, hogy a ma délelőtt hallott előadások alátámasztották azt a korábbi meggyőződésemet, hogy új tudományos korszakhoz érkeztünk” – emelte ki ünnepi beszédében ügyvezetőnk, Szabó Gábor professzor úr, aki szerint az attofizika segítségével jelentős tudományos eredmények születhetnek, amelyek gyakorlati alkalmazása is sokat ígérő. Szabó Gábor elismerte, két-három évvel ezelőtt sem remélte, hogy 2023 szeptemberében az intézet átadására emlékező mérföldkövet avatunk, míg 2024 júniusában az attoszekundumos fizikáért Nobel-díjjal jutalmazott három kutató nevét örökítjük meg.
„Csodálatos érzés, hogy itt állhatok és láthatom a nevemmel ezt a mérföldkövet” – mondta Anne L’Huillier, aki elismerte, nagyon meglepődött, amikor 2023. október harmadikán Stockholmból felhívták.. A Nobel-díjat ugyanis olyan felfedezésekért szokták adni, amelyek az emberiség javát szolgálják. Úgy érezte, hogy ez az elismerés, kicsit hamar érkezett, hiszen az attofizika még nem járt olyan gyakorlati alkalmazással, amiről azt mondhatjuk, hogy megkönnyítette az emberiség életét. A világ tudományos közösségétől, ezen beül a szegedi lézerközpont munkatársaitól azt kérte, hogy az emberiség számára hasznos eredményekkel álljanak elő. Az ELI ALPS laboratóriumait végigjárva a professzor asszonyt lenyűgözték a látottak. „Csodálatos létesítmény a szegedi központ, minden feltétel adott ahhoz, hogy itt új felfedezések szülessenek. Magam is részese vagyok az ELI ALPS-nál folyó munkának, hiszen a SYLOS GHHG lézer kialakításában a Lundi Egyetem is részt vett. A több mint tíz éves együttműködés során nagyon sokat tanultam az itteni kollégáktól. Azt kérem, hogy ugyanebben a szellemben folytassuk a közös munkát” – zárta gondolatait Anne L’Huillier.
Krausz Ferenc
„Óriási megtiszteltetés, hogy itt lehetek. Meggyőződésem, hogy mi hárman, a 2023-as év fizikai Nobel-díjasai egy szakmai közösséget képviselünk, és ennek a közösségnek a szegedi központ szakemberei is a tagjai. Ha mi hárman egyedül folytattuk volna a kutatásainkat, semmi esély sem lett volna arra, hogy megkapjuk a Nobel-díjat” – jelentette ki ünnepi beszédében Krausz Ferenc, aki szerint a szakmai közösség erejének legnagyszerűbb kifejeződése az ELI ALPS épülete, ami nem egyszerűen egy épület, hanem a tudomány palotája. Nagyon sok ember közös munkájának köszönhető, hogy ez a központ létrejöhetett, ami az európai attoszekundumos közösség összefogásának eredménye. Krausz Ferenc egyetértett Anne L’Huillier-vel abban, hogy ezt a tudományos elismerést újabb és újabb eredményekkel kell erősíteni.
Varjú Katalin
„Az ELI ALPS kutatói és munkatársai nevében szívből gratulálunk a Nobel-díjjal elismert kiemelkedő tudományos teljesítményükhöz! Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy velünk ünneplik kutatóközpontunk újabb mérföldkövének avatását” – köszöntette Krausz Ferencet és Anne L’Huillier-t Varjú Katalin professzor asszony, az ELI APLS tudományos igazgatója.
A különleges alkalomból egyedi ajándékkal, egy-egy Gömböccel köszöntöttük a kutatókat. A Gömböc az első olyan ismert konvex, homogén tárgy, amelynek csak egy stabil és egy instabil egyensúlyi pontja van. A Gömböc létezését 1995-ben feltételezték, de a létezés bizonyítása és kísérleti igazolása több mint egy évtizeddel később történt meg, akárcsak az attoszekundumos impulzusok esetében. A Gömböcök egyedi sorszámmal rendelkeznek. Anne L’Huillier Gömböcén a 170-es szám szerepel, ami tisztelgés a 170 attoszekundumos impulzus előtt, amit 2004-ben ért el a lundi csoportjával. Krausz Ferenc Gömböcén a 80-as szám látható, hiszen ő 80 attoszekundumos impulzusokat állított elő 2008-ban. Ezzel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
A professzor asszony szerint a Gömböc egyszerre összetett és lenyűgöző. A Gömböc a harmónia és a kreativitás szimbólumának számít. Reméljük, hogy a Gömböcök a két kutatót a tudomány iránti elkötelezettségére és arra a jelentős hatásra emlékeztetik, amelyet a világra gyakoroltak.
Az ünnepség után arról kérdeztük Anne L’Huillier-t, hogy miért lepődött meg a Nobel-díja kapcsán, hiszen ez az elismerés évek óta benne volt a levegőben. „Azért, mert az emberiség életét megkönnyítő alkalmazásokkal még nem álltunk elő. Az ELI ALPS új fejezetet nyithat ebben a tekintetben, új perspektívát kínálhat. Ez az intézmény számomra is fontos, hiszen az unikális lézerekkel, unikális nyalábokkal egyedülálló kutatási lehetőséget kínál a fizikusok számára. Összességében a világon páratlan berendezésről van szó” – mondta Anne L’Huillier, aki Varjú Katalin tudományos igazgatónk és Major Balázs csoportvezetőnk mentora volt Lundban. Megtudtuk, jelenleg nincs magyar munkatársa Svédországban, de az ajtaja nyitva áll.
„Bármikor jövök ide, mindig ’aha’ élményem van. Kellemesen mellbevágó érzés kerít hatalmába, amikor meglátom ezt a palotát. Büszkeséggel tölt el, hogy ez a központ Magyarországon épült meg. Mint ahogy az is, hogy jó kezekben van az intézmény. Mindenki biztos lehet abban, hogy itt világszintű kutatás folyik a következő években, évtizedekben, amire nem csak az ország, hanem hosszabb távon Európa is büszke lesz majd” – nyilatkozta Krausz Ferenc, aki szerint az attofizika Európából indult, de Észak-Amerikában és Ázsiában is rohamléptekkel fejlődik a tudományterület, alakulnak élvonalbeli kutatásokat végző csoportok.
Jelentősebb állomások a lézeres idővonalunkban
Idővonalunk a lézerfizika meghatározó szereplőire és eredményeire emlékezik. Az első mérföldkő Albert Einstein előtt tiszteleg, aki 1917-ben elsőként publikálta a lézerek működési elvét. Theodore Maiman amerikai mérnök-fizikus 1960. május 16-án mutatta be az első működő lézert. Mérföldkő állít emléket az első hazai lézer 1963-as bemutatásának, mint ahogy Gábor Dénes 1971-es Nobel-díjának is. A magyar származású fizikus a holográfia felfedezője. Intézetünk gyakori vendége Gérard Mourou francia professzor, aki Donna Stricklanddel 2018-ban kapott Nobel-díjat a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáért.
Legutóbb 2023 szeptemberében avattunk mérföldkövet arra emlékezve, hogy az intézetet hivatalosan átadtuk a tudománynak.
Fotók: Balázs Gábor
Szöveg: Ötvös Zoltán