Gérard Mourou egykori tanítványával, Donna Stricklanddel és Arthur Ashkinnel közösen kapta az elismerést a lézeres technológia területén elért áttörésért: a fénysugarakat erős, nagy pontosságú eszközökké alakították, amely technológia a szemműtétektől a mikromegmunkálásig számtalan területen használatos.
„A Nobel-díj igazolja Gérard Mourou több mint 15 évvel ezelőtti vízióját" – nyilatkozta Allen Weeks, az ELI konzorcium igazgatója. „Az elképzelést az ELI-nél petawattos lézerek segítségével valósítják meg, ezzel új utat nyitva egy új, egzotikus tudomány számára a szubatomi és nukleáris szinteken, és további kutatásokat tesz lehetővé az elkövetkezendő évtizedekben."
Mourou és Strickland 1985-ben Strickland PhD-dolgozatának részeként kifejlesztették a csörpölt impulzuserősítés módszerét (Chirped Pulse Amplification, CPA), amellyel az alacsony intenzitású fénynyalábot megnyújtják, felerősítik, majd hihetetlenül rövid impulzusokká nyomják össze. Ezek erőssége a másodperc egy milliárdod részének egy milliárdod részéig nagyobb, mint a világ összes erőművéé összesen. Ez az Extreme Light Infrastructure egyik kulcsfontosságú technológiája.
„Mourou professzor meglátta a felfedezésben rejlő lehetőséget, és munkájával évtizedek óta úttörő szerepet játszik a lézerfizikai kutatásokban" – mondta Weeks. „Ez vezetett oda, hogy a világ legfejlettebb lézerrendszereinek, valamint a terület vezető vállalatainak jelentős része Európában található."
Mourou először 2005-ben tett javaslatot az ELI létrehozására, majd a kezdeményezés mellé állította az európai lézeres kutatóközösséget. Később több, ezen a szakterületen kulcsszerepet betöltő kutatóval közösen összeállította a technikai leírást és tudományos alapdokumentumot, az ELI „Fehér Könyvét", amelyet 2010-ben tettek közzé.
A javaslat elnyerte az Európai Bizottság és számos európai ország támogatását, így 850 millió eurós beruházással megvalósulhatott az ELI, a világ első civil, több telephelyű, nagyszabású tudományos lézeres kutatóintézete.
Az elismerés a lehető legjobbkor érkezett. A három ELI – Csehországban, Magyarországon és Romániában – a megvalósítás befejezéséhez közeledik, és hamarosan, 2019-ben üzemelési fázisba lép.
„Már most rendkívüli az ELI támogatottsága Európában, a tudományos közösségben, a fogadó országokban, és különösen a Bizottságnál, ám ez a díj valóban segít hangsúlyozni, mennyire fontos az itt végzett munka, illetve ösztönző az érdekelt felek számára, amint a működés fázisába lépünk."
Donna Strickland, a kanadai University of Waterloo kutatója a harmadik nő, aki valaha fizikai Nobel-díjat kapott, Marie Curie 1903-as és Maria Goeppert-Mayer 1963-as elismerése után. Strickland és Mourou együtt kapták a díjat, megosztva azt Arthur Ashkinnel, az egyesült államokbeli Bell Laboratories kutatójával, aki az „optikai csipesz" feltalálásáért részesült az elismerésben.