A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, rector és professor emeritusnak iskolateremtő lézerfizikai kutatásait, valamint a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak kiépítését és a tudományos együttműködések kialakítása terén is meghatározó tevékenységét ismerték el a díjjal.
Szabó Gábor 1954-ban Nagykanizsán született, a szegedi József Attila Tudományegyetemen (JATE) 1978-ban szerzett fizikus diplomát. Ezt követően a göttingeni Max Planck Intézetben, majd a houstoni Rice Egyetemen dolgozott vendégkutatóként. 1994 óta a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai tanszékén egyetemi tanár. 2000-2002 között az Oktatási Minisztérium kutatási-fejlesztési helyettes államtitkára, 2010-2018 között a Szegedi Tudományegyetem rektora volt. 2007-től a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. 2010-től az MTA rendes tagja.
Kutatási területe a fotoakusztikus spektroszkópia, az ultragyors lézerspektroszkópia, a femtoszekundumos impulzusok előállítása, a nemlineáris optika, a kvantumrendszerek optimális kontrollja és a lézerek orvosi alkalmazásai.
Az ELI ALPS létrejöttében meghatározó szerepe volt. 2007-2011 között az ELI-projekt szakmai tanácsadója, 2010-től 2019-ig az ELI ALPS Tudományos Tanácsadó Testületének tagja volt, pedig 2020-tól kutatóintézetünk ügyvezető igazgatója.
A Széchenyi-díj 1990 óta a tudományos, műszaki élet kiemelkedő képviselőinek munkásságát ismeri el. A díjra javasolt személyekre a Kormány tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. A díjat a köztársasági elnök – általában március 15-én – ünnepélyes keretek között adja át.