Hírek

Hírek

Magyar kutató nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat

Az ELI ALPS gratulál Anne L'Huillier-nek, Krausz Ferencnek és Pierre Agostini-nek a 2023-as fizikai Nobel-díj elnyeréséhez. A Nobel-bizottság a három kutatót „az anyagok elektrondinamikájának tanulmányozását lehetővé tevő attoszekundumos fényimpulzusokat létrehozó kísérleti módszerek kidolgozásáért” ismerte el.

Magyar kutató nyerte el az idei fizikai Nobel-díjat

 Krausz Ferenc előadást tart kutatóintézetünkben 2017-ben / Ferenc Krausz gave a presentation at ELI ALPS in 2017

Nagy örömünkre és büszkeségünkre szolgál, hogy az idei fizikai Nobel-díjat az attotudományban elért eredményekért ítélték oda. Ez az a feltörekvő tudományterület, amely az attoszekundumos (1 as = 10–18 s) időskálán biztosít hozzáférést az atomi és molekuláris szinten zajló leggyorsabb elektronikai folyamatokhoz, ami széles körű fizikai, kémiai, anyagtudományi és biológiai alkalmazások előtt nyitja meg az utat.

Anne L'Huillier francia-svéd fizikus, aki a rövid és intenzív lézerterek és az atomok közötti kölcsönhatással foglalkozik. A többszörös multifoton-ionizációról szóló PhD disszertációját 1986-ban védte meg a párizsi Université Pierre et Marie Curie-n és a Commissariat à l'Energie Atomique (CEA) intézetben. Ugyanebben az évben állandó kutatói állást kapott a CEA-nál. 1986-ban a svédországi Göteborgi Chalmers Technológiai Intézet, majd 1988-ban a Los Angeles-i University of South California munkatársa lett postdoc pozícióban. 1993-ban vendégkutató volt a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban. 1995-ben a Lund Egyetem docense lett, majd 1997-ben kinevezték a fizika professzorává. 2004 óta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagja. 

2021-ben Prof. L'Huillier megkapta az Optical Society of America Max Born-díját „az ultrarövid lézertudomány és az attoszekundumos fizika területén végzett úttörő munkásságáért, a magasharmonikus-keltés megvalósításáért és megértéséért, valamint annak alkalmazásáért az atomokban és molekulákban lévő elektronok mozgásának időbontott képalkotására”. 2022-ben megkapta a fizikai Wolf-díjat „az ultrarövid impulzusú lézerek és az attoszekundumos fizika kutatásában elért úttörő munkásságáért”. Ugyanebben az évben elnyerte a BBVA Alapítvány Frontiers of Knowledge Award in Basic Sciences (A tudás határaiért díj az alaptudományokban) kitüntetését.

A jelenleg Németországban élő Krausz Ferenc és kutatócsoportja állította elő és mérte meg a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat 2001-ben. Ezzel először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben, és ezzel megszületett az attofizika.

Prof. Krausz az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott fizikusi, a Budapesti Műszaki Egyetemen pedig villamosmérnöki tanulmányokat. A Bécsi Műszaki Egyetemen habilitált, majd ugyanitt kapott professzori állást. 2003-ban a garchingi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, 2004-ben pedig a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékére került. 2006-ban társalapítója volt a Müncheni Fejlett Fotonikai Központnak (MAP), amelynek egyik igazgatója lett.

Az idei fizikai Nobel-díj harmadik kitüntetettje Pierre Agostini francia-amerikai kísérleti fizikus, aki az attoszekundumos fényimpulzusok jellemzésére szolgáló RABBITT (reconstruction of attosecond beating by interference of two-photon transitions) technika feltalálásáról ismert.

Agostini az Aix-Marseille Egyetemen tanult, 1968-ban doktorált. A doktori cím megszerzése után a CEA Saclay kutatója lett, ahol 2002-ig különböző pozíciókat töltött be. 2005-ben az Ohio State University fizika professzora lett.

Anne L'Huillier és Krausz Ferenc tevékenysége komolyan összefonódik az ELI ALPS Lézeres Kutatóintézettel.

Prof. L'Huillier tagja volt annak a tudományos tanácsadó bizottságnak, amelynek feladata a kutatóközpont koncepciójának meghatározása volt. Továbbá ő felügyelte intézetünk egyik attoszekundumos nyalábvonalának fejlesztését és telepítését. Ennek köszönhetően szinte napi szintű az együttműködés közte és tudósaink között. Több munkatársunk szeretné megragadni ezt az alkalmat arra, hogy személyes tiszteletét fejezze ki Anne L'Huillier-nek, aki szakmai útmutatással és bátorítással segítette, segíti őket karrierjük során. Tudományos igazgatónk, prof. Varjú Katalin, különösen hálás neki a támogatásért, amelyet a Lund Egyetemen töltött évei alatt kapott.

Prof. Krausz Ferenc az ELI magyar pillérének Szegedre telepítésében, valamint a tehetséges tudósok Magyarországra vonzásában szerzett elévülhetetlen érdemeket.

Még egyszer gratulálunk mindhárom Nobel-díjasnak eredményeik elismeréséül, amelyek az ELI ALPS kutatási tevékenységét is megalapozták.

július

23

kedd