A nyitóképen: dr. Fendler Judtt kancellár (SZTE), Lantos Csaba energiaügyi miniszter, dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár és prof. dr. Szabó Gábor ügyvezető (ELI ALPS) leleplezik az új mérföldkövet
A GINOP-2.3.6-15-2015-00001 azonosítószámú, "ELI lézer kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt, 2. fázis" elnevezésű projekt záróünnepségen prof. dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője, dr. Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter, dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, dr. Greinstetter Balázs gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár és a GINOP Irányító Hatóság vezetője, prof. dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója mondott köszöntőbeszédet, majd az épület előtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter leplezte le a bejáratunkhoz vezető sétány új mérföldkövét. Végül pedig a konfernciatermünket megtöltő közönség Illényi Katica révén azt is megtudhatta, hogyan lesz zene a fizikából.
Több mint 6 évnyi tervezési és 10 évnyi kivitelezési és üzembe helyezési munka, négy GOP és GINOP projektfázis után az ELI ALPS munkatársai és meghívott vendégeink körében megünnepelhettük kutatóközpontunk üzembe helyezését. A 2007 és 2013 között zajló tervezést a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a 2014 tavaszán kezdődött kivitelezési szakaszt pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatai finanszírozták. A kivitelezés első ütemében 2013-tól technológiai és kiszolgáló épületeink, valamint tudományos technológiánk egy része épült meg, a most lezárult második ütemben pedig 2017-ben átadtuk az épületkomplexumot, majd 2023-ig beszereztük és üzembe helyeztük kutatástechnológiánk világszínvonalú berendezéseit. Az ELI ALPS az elmúlt években pedig már felhasználói létesítményként bonyolított le két, az ELI ERIC-kel közös kutatói felhívást.
Prof. dr. Szabó Gábor: Kompromisszumok nélküli világszínvonal
„Ez volt az a préri, ahol a kutatóközpont építése 2014-ben megkezdődött.” – mutatott egy régi vaskaput és a mögötte elterülő kopár téli tájat ábrázoló fotóra megnyitó előadásában prof. dr. Szabó Gábor, intézetünk ügyvezetője, lézerfizikus, aki a kezdetektől részt vett a projektben. „Ezen a helyen valamikor szovjet laktanya volt, területén érdekes leleteket lehetett találni, nemcsak gázmaszkok maradványait, hanem még egy növendék mamut is előkerült az építkezés elején. Épületünk 819 oszlopon áll, amelyeknek együttes hossza több mint 14 kilométer lenne, ha egymás mögé raknák őket; a különleges szerkezeti megoldás a lézerberendezések működéséhez szükséges rezgésmentességet szolgálja. Erre azért van szükség, mert némelyik lézer fénynyalábja a keltéstől a kísérleti végállomásig akár 100 méteres nagyságrendű utat is megtesz, és ennek végén nagyjából 2-3 mikrométer pontossággal kell eltalálnia egy céltárgyat. Olyan célzási pontosság ez, mintha az ELI-ből akarnánk eltalálni egy Budapesten lévő fél ötforintosnyi felületet. A rezgésmentesség még az elvártnál is jobb lett; jellemző, hogy a minapi szarvasi földrengésből az ELI ALPS érzékeny műszerei mindössze annyit detektáltak, mintha egy targonca haladt volna el a kutatóközpont külső területén.”
Előadásában felidézte továbbá, hogy a járvány kezdetén az ELI ALPS épületének egy izolált csarnokában 52 intenzív osztályos ágyból álló ideiglenes járványkórházat rendeztek be. Az akkori képek az észak-olasz viszonyokat idézték, de szerencsére betegeket nem kellett ide hozni, a sugárárnyékolt laboratóriumokba pedig azóta beköltöztek a lézeres berendezések, a lézerimpulzus-nyalábokkal dolgozó másodlagos források és kísérleti végállomások. Ezek az eszközök mostanra a világ számos pontjáról érkező felhasználói kísérleti projektek szolgálatába álltak, csak a fotók idézik a rendkívüli időszakot.
„A kissé borongós magyar lélek nehezen fogadja el azt a gondolatot, hogy Magyarországon létezhet kompromisszumok nélküli világszínvonal, pedig az ELI ALPS ezt képviseli.” – jegyezte meg kutatóintézetünk ügyvezetője „Úgyhogy az ELI eddigi szakasza elérte a célját. Ha e dicséret kicsit furcsán hatna is az én számból (bár „egy klasszikus” azt mondta, hogy önmagunk dicsérete annyira fontos, hogy nem szabad másra hagyni), azért engedjék meg, hogy megköszönjem a kollégák munkáját. Merthogy, amit most érzünk az nem öndicséret, hanem gólöröm, és erre minden okunk megvan.” – fordult dr. Szabó Gábor kutatóintézetünk munkatársaihoz.
Dr. Bóka János: A regionális fejlesztés jó példája
Dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter felidézte, hogy a történeti mérföldkövéhez érkezett projekt az előkészítési fázist is beleszámítva 2007-ben indult.
„Nagyon sokan és nagyon sokat dolgoztak azért, hogy tudományos tartalma és célkitűzései révén ezt a projektet a szakma élvonalába helyezzük. Nagyon sokan és nagyon sokat dolgoztak azért, hogy a megvalósításhoz rendelkezésre álljon a finanszírozás, és legyen üzleti modell, ami a hosszú távú működtetést is biztosítja. Nagyon sokan és nagyon sokat dolgoztak azért is, hogy a tulajdonosi és felhasználói közösség sajátosságait tükröző különleges igazgatásrendszer jöjjön létre. Mondhatnám, egy kicsit ez az én sikerem is, mint ahogy a magyar labdarúgó válogatott minden szerzett gólja egy kicsit az én gólom is, de a helyzet az, hogy ez az önök sikere és ehhez a sikerhez ezúton gratulálok!” – szólította meg az ELI ALPS közösségét a miniszter. Bóka János az ELI ALPS projektet egyszerre inspirálónak és tanulságosnak nevezte, olyan projektnek, amilyenre más magyarországi tudásközpontokban is szükség van.
Az uniós miniszter köszöntőbeszédében a Szegedi Tudományegyetem jogi karának egykori munkatársaként kifejezte örömét, hogy az ELI ALPS éppen Szegeden valósult meg: „Ez a projekt nem csak és nem is elsősorban azért szegedi, mert földrajzilag Szegeden található. Ez a projekt nem Szegeden van, hanem Szegedből nőtt ki. Létező szegedi tudományos bázisra épül, ami szervesen kapcsolódik a nemzetközi tudományos közösséghez. Ez a reputáció és ez a kapcsolatrendszer fogja az ELI ALPS infrastruktúráját tartalommal megtölteni.” – utalt a miniszter a Szegedi Tudományegyetem optikai és lézerfizikai tudásbázisára.
Dr. Navracsics Tibor: Tudósokhoz méltó felelősség
Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter köszöntő szavai szerint az ELI ALPS egy olyan álom megvalósulása, amely Európa jövőjét jelenti, és ez itt Szegeden van. Szeged felsőoktatási, tudományos kutatásbeli hagyományai, előzményei és hősei megalapozták azt, hogy az ELI ALPS Európa és a világ egyik kutatási központjává váljon.
„Az Európai Unió adófizető polgárainak anyagi hozzájárulása pedig lehetővé tette számunkra, hogy ezt a beruházást megvalósítsuk, és ezáltal az ELI ALPS Európa és a világ egyik fontos tudásbázisaként működhessen itt Szegeden. Ez a támogatás egyben felelősséget is jelent. Nemcsak azt jelenti, hogy az Európai Unió segítségét felhasználva a világban is élenjáró kutatóközpontot hoztunk létre, hanem azt is, hogy ezeket a kutatásokat nemcsak a magunk, hanem Európa és a világ javára is kell fordítani. Ez tudósokhoz méltó felelősség, hiszen a tudomány sohasem szorítható nemzeti határok közé, a tudomány, mindig is világszerte azonos mércék mentén, bár sokszor kulturálisan különböző megközelítések alapján, de ugyanazt a célt szolgálja: az emberiség boldogulását.”
Dr. Navracsics Tibor külön kifejezte örömét, hogy az ELI ALPS a Dél-Alföldön épült fel, a megvalósult projektben olyan kitörési pontot lát, amely a kiválóságára támaszkodva Dél-Magyarországot Európa legkiválóbb gazdaságai közé emelheti.
Dr. Hankó Balázs: Hiszünk az együttműködésben
Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a kutatóközpont projektzárásának újabb értelmezési keretet adott:
„A teremtett világunk megismerését alázatos tudással, szakmai együttműködéssel lehet és kell megtennünk. Alázatos tudással, mely az ELI ALPS kutatóközpont sajátja. Tisztelettel, ami nem a teremtett világunk rendjének felülírását, hanem annak akár attoszekundum, a pillanat töredéke alatt történő megismerését célozza. Olyan szakmai együttműködéssel, amely Európa azon alapértékein nyugszik, amikor a felebarát felebarátja a másiknak, és ebben az együttműködésben születik valami új, valami jó, valamilyen jövőt teremtünk.” – fejtegette dr. Hankó Balázs.
Az államtitkár szerint a tudomány fejlődéséhez a magyarok óriásokat adtak, adnak és fognak adni. Ma már 11 magyar egyetem van a legjobb 500 között, köztük az ELI ALPS többségi tulajdonosa, a Szegedi Tudományegyetem is. Dr. Hankó Balázs elmondta, az elmúlt négy évben 78 százalékkal nőtt a nemzetközi tudományos kiváló közlemények száma, és minden második tudományos közlemény európai együttműködésben készült.
Az államtitkár megjegyezte, hogy Magyarország az innovációs rangsorokban a világon a 34. helyen, Európában pedig a 21. helyen áll. A célkitűzés az, hogy innen 2030-ra Európa legjobb 10 innovátor országa között, a világon pedig a legjobb 25-ben legyen az ország. Ennek érdekében fogadták el a Neumann János-programot, amelynek Hankó Balázs szerint az egyetemek, a kutatási infrastruktúra és a gazdaság összekapcsolása, valamint az eredményesség és a mérhetőség a három kulcsszava.
Dr. Greinstetter Balázs: Végig napi, élő kapcsolatban voltunk
Dr. Greinstetter Balázs, a gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, a GINOP Irányító Hatóság vezetője felidézte, hogy az építés kezdetén, 2011-2013 között az új Széchenyi tervben mintegy 2000 milliárd forint forrás állt Magyarország rendelkezésére gazdaságfejlesztésre, a versenyképesség javítására. „A célok, kitörési pontok között kiemelt helyen szerepelt a tudomány és innováció területe. Mindezek részeként a kormány célul tűzte ki az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő kutatási nagyberendezés-, infrastruktúra-projektekben való hazai részvétel fokozását is. A cél eléréséhez a kormány az ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.-vel kezdett együttműködésbe, több kiemelt felhívás révén.”
„Az ELI ALPS kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt első fázisa 2011 áprilisában kezdődött meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Program összesen 800 millió forintnyi támogatásával. A kormány ekkor az új Széchenyi Terv keretében a nemzeti programok között támogatta a projektet, melynek végrehajtását a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz rendelte. A második fázisra egy újabb kiemelt GOP-felhívás keretében 2012 januárjában kötött támogatási szerződést az ELI-HU és az irányító hatóság, majd a program folytatására a GOP-ban további 1,6 milliárd forintot kapott a kutatóközpont építése. A projekt szereplői 2013 augusztusában egy konferencián összegezték az előkészítés lezárt utolsó fázisát, és ekkorra megtörténtek a lézerberendezések beszerzésének összetett előkészületei is; ezután egy újabb GOP-felhívásban 29,5 milliárd forint kifizetésével 2014 tavaszán megkezdődtek az ELI ALPS kivitelezési munkálatai.”
„Az épületet 2017 júliusában adták át, és ekkor kezdődhetett a kutatási eszközök telepítése. A finanszírozás az új gazdaságfejlesztési program, a GINOP, azaz a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program második, K+F prioritásából folytatódott. E felhívás alapján a GINOP-ból összesen 48,9 milliárd forint kifizetése történt meg 2015-től. 2018-ban már az első külföldi felhasználók, svájci és görög kutatócsoportok is megkezdhették munkájukat, 2019-től pedig a világ kutatói felhasználói felhívások keretében pályázhatnak arra, hogy az ELI ALPS berendezésein végezhessenek kísérleteket.”
„Sok-sok nálunk dolgozó kolléga munkája, szakértelme benne van abban, hogy az akadályműszaki kihívást, tisztázandó kérdést sikerült megnyugtató módon kezelni. Állíthatom, hogy a hazai nagyprojektek között is ez az egyik legösszetettebb projekt, ha nem is az összeg mérete miatt, hanem a kutatás-fejlesztési tartalom, valamint a projekt kezdetén még nem is létező technológiák miatt. Ezt közösen elérni nem volt könnyű, sok egyeztetés, módosítás, technikai kérdés tisztázása előzte meg a mai napot. Így innen is köszönöm kollégáim erőfeszítéseit. Az ELI ALPS projekt kedvezményezettjével végig napi, élő kapcsolatban voltunk és vagyunk. Az összetett, megvalósítási időben is jelentős projektet végig szakszerűen, hatékonyan menedzselték, ennek eredményeként pedig ma közösen örülhetünk a projekt zárásának.” – zárta szavait Dr. Greinstetter Balázs.
Prof. dr. Rovó László: Nagy eredményekre számítunk
Prof. dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora arra emlékeztetett, hogy az egyetem több mint 100 éves Szegeden, és a Szegedi Tudományegyetem az egyedüli olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyen Magyarországon történt kutatás alapján kaptak Nobel-díjat. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter annak érdekében, hogy a kételkedőket meggyőzze, hogy érdemes Szegedre egyetemet telepíteni, létrehozta a Szent-Györgyi Albert neve által is fémjelzett tudáskoncentrációt, és lehetővé tette, hogy Szeged az akkori világ vezető biokémiai nagyhatalmává váljon.
A rektor szerint Szegeden a lézerkutatás kiválóságát jelzi, hogy a világon bárhol elvégzett szemészeti lézerműtétek részben azt a tudást használják, amit a szegedi egyetem lézerkutatói hoztak létre.
Dr. Rovó László azt várja, hogy az ELI ALPS-ban végzett lézeres kutatások a biokémiához hasonlóan nagy eredményeket hoznak majd a Szegedi Tudományegyetem számára. A rektor szerint a kutatóintézet a lézeres kutatások további erősödéséhez vezet majd, egyúttal pedig az egyetem hallgatóit a természettudományok felé fogja orientálni. Az ELI ALPS által keltett „nemzetköziesítés” hatását pedig az egyetem máris érzékeli. A rektor szerint az ELI ALPS és az egyetem közös, gazdasági felhasználást is ígérő projektekben vesz részt; ilyenek például a sugárbiológiai hadronterápiát olcsóbb, lézeres forrásokra helyező részecskegyorsítási kísérletek vagy pedig azok a transzmutációs kísérletek, amelyeknek távlati célja a nukleáris hulladékok hatékonyabb kezelése lehet. Dr. Rovó László az ELI ALPS kedvező hatásának példájaként hozta fel a Large Scale Accelerators and Lasers (LASCALA) nevű integrált PhD-képzést, amelyet a Szegedi Tudományegyetem az EUGLOH projekt égisze alatt a fizikus mesterképzésre építve vezetett be a Paris-Saclay Egyetem, a Lundi Egyetem és a Sapienza Egyetem közreműködésével.
Allen Weeks: A kiválósághoz elköteleződés kell
Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója szerint a lézertudományból, az anyagtudományból vagy általában a nagyszabású kutatási infrastruktúrák közösségéből bárki megerősítheti, hogy az ELI ALPS megállja a helyét a világ vezető kutatóintézetei között, akár az Egyesült Államokhoz, Kínához vagy Japánhoz képest is. A kiválósághoz elköteleződés kell, vélte Allen Weeks, szerinte ez mutatkozott meg abban, hogy a magyar kormány betartotta szavát a támogatások terén, és ez az elköteleződés jellemezte a kutatóintézetet időben és költségkereten belül megépítő csapat munkáját is. Ez az elkötelezettség, mondta, Magyarországot nemcsak Európában, hanem a világban igen szűk körbe helyezi.
Allen Weeks úgy gondolja, a kutatóintézet megépítése után annak sikeres működtetése jelenti majd a következő lépést. A szegedi kutatóközpont várhatóan 2024 elején kerül majd hivatalosan is az Európai Bizottság 2021-es döntése alapján megalakult ELI European Research Infrastructure Consortium (ELI ERIC) működtetése alá. Allen Weeks elmondta, biztos benne, hogy 2024-re az ELI ERIC alapító tagjai mellé a jelenleg megfigyelő státusú Németország is csatlakozik majd. A cél az, hogy a szegedi létesítmény ne csak a magyar kutatók számára legyen vonzó, hanem a régió és az Európa más országaiból érkezőkben is tudatosítsa, világszínvonalú létesítmény van a környezetükben. Végezetül Allen Weeks az ELI ALPS kutatóihoz szólva megköszönte munkájukat és kifejezte várakozását a jövőbeni közös munka kapcsán.
Lantos Csaba: Szélesre tárjuk a kaput a kutatás-fejlesztés előtt
A köszöntők után Lantos Csaba energiaügyi miniszter előadásával az ELI ALPS bejáratához vezető sétányon leleplezésre került a nagy intenzitású lézeres kutatás legújabb mérföldköve, amely azt rögzíti, hogy 2023-ban az ELI ALPS kapui megnyíltak a tudományos közösség előtt. Az eddigi legutolsó mérföldkő az ELI megálmodója, a 2018-ban fizikai Nobel-díjat elnyerő Gérard Mourou és munkatársa, Donna Strickland tiszteletére került korábban a sétányra.
„Minden fillér, mit a tudományoknak pártolására fordítunk, egyszersmind a haza oltárára tett áldozat.” – idézte Deák Ferencet az energiaügyi miniszter. – „A gondolat semmit sem veszített érvényéből, meggyőződésünk, hogy az ország boldogulásának, a gazdaság növekedésének egyik záloga az, hogy a magyar kutatás-fejlesztés Európa és a világ élvonalába tartozzon. Arra pedig, hogy mindez nemcsak a szavakban, hanem a tettekben is megjelenik, keresve sem lehetne jobb példát találni a mai mérföldkőavató ünnepségnél. Grandiózus beruházás valósult meg, amiért köszönet illeti mindazokat, akik részesei voltak.”– mondta el Lantos Csaba.
A miniszter szerint az ELI ALPS olyan kutatóhely, ahol az emberiség nagy kihívásaira keresik a megoldásokat, amelyek a tudományos, ipari és orvosi alkalmazások mellett az energiaügy jövőjét is alakítani képesek. Lantos Csaba szerint ehhez az intézménynek magas szintű tudományos kutatási, felsőoktatási háttérre, a gazdasági élet szereplőivel kiépülő kapcsolatokra, nemzetközi együttműködésekre és támogató kormányzati környezetre van szüksége.
„Arannyal, gázzal, ritka fémekkel nem tudjuk megtölteni Magyarország földjét, azzal azonban, hogy szélesre tárjuk a kaput a tudományok, a kutatás-fejlesztés előtt, megnyerhetjük a jövőt.” – zárta a miniszter, aki megemlítette még, hogy az ELI ALPS melletti területen lévő SZTE Science Park tervezett infrastruktúrafejlesztéseit az Energiaügyi Minisztérium közel 10 milliárd forinttal támogatja.
Bal oldaloi képen: Lantos Csaba energiaügyi miniszter, dr. Fendler Judit kancellár (SZTE), dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, prof. dr. Szabó Gábor ügyvezető (ELI ALPS)
Jobb oldali képen: dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Allen Weeks főigazgató (ELI ERIC), Maksi Mátyás megbízott képviseletvezető (Európai Bizottság Magyarországi Képvislete), prof. dr. Varjú Katalin tudományos igazgató (ELI ALPS), prof. dr. Rovó László rektor (SZTE), dr. Greinstetter Balázs gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár és a GINOP Irányító Hatóság vezetője
Illényi Katica: Hogyan lesz zene a fizikából?
A beszédek után az esemény résztvevői Illényi Katica Liszt-díjas hegedűművész thereminelőadását és hangszeres bemutatóját hallgathatta meg. A különös hangszer fizikájáról kutatóintézetünk ügyvezetője előzőleg elmondta, hogy az antennák és a thereminjátékos keze együtt egy kondenzátor kapacitását változtatják meg, és ettől megváltozik az antennára kapcsolt oszcillátor rezonancia frekvenciája. Vagyis a hangszer kezelése a frekvenciák és rezonanciák manipulálásán múlik.
„Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy miután fizikus vagyok, viszonylag hamar megértettem az eszköz működési elvét, aztán ahogy mind jobban megértettem, most annál kevésbé értem, hogy vajon hogyan lehet rajta játszani.” – mondta általános derültséget keltve dr. Szabó Gábor.
A közönség vélhetően ugyanígy volt ezzel, főleg azt látva, hogy a művésznő keze a levegőben, láthatatlan „húrokon” mozog. Így Illényi Katica maga magyarázta el, hogy a bal kéznek az antennától való távolsága módosítja a hangerőt, a jobb kéz pedig a tempót és a hangmagasságot szabja meg. A teremin érzékeny hangszernek bizonyult, behangolása után már amiatt is újra kellett hangolni, hogy az előadásra megtelt a terem. Sőt, az is kiderült, hogy a thereminjátékos fáradó testtartása is el tudja hangolni a kényes eszközt. A hangszeren nincsenek beosztások vagy billentyűk, valójában láthatatlan hangok helyét kell megtanulni, vagyis inkább érezni a levegőben, és az egyetlen kontroll az emberi hallás.
Illényi Katica, Termes Rita zongorakíséretével Morricone Volt egyszer egy vadnyugat című filmzenéjét, majd Puccini Gianni Schicchi című operájából a Maria Callas által egykor gyönyörűen énekelt Lauretta-áriát adta elő egészen különleges tisztasággal. A thereminen ezután Édith Piaf L'hymne à l'amour című dala szólalt meg, majd a művész saját szerzeményét, végül Lehár A mosoly országa című operettjéből hallhatott különleges dallamokat a közönség. Ezt követően a hallgatóság soraiból kiszólított egy jelentkezőt, a választás pénzügyi osztályunk munkatársára esett, akivel Illényi Katica „négykezest” játszott a hangszeren. A művészt, aki még egy Harley Davidson indulását is bemutatta thereminjén, közönségünk vastapssal búcsúztatta.
A szöveg forrása: Panek Sándor