extreme light infrastructure

Mi az ELI?

Az ELI projekt egy rendkívül rövid impulzusidejű, a jelenleg létező legnagyobb lézernél nagyságrendekkel nagyobb teljesítménysűrűségű, rendkívüli tudományos jelentőségű kutató szuperlézer megépítését célozza összeurópai összefogással, mely az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében (ESFRI Roadmap: http://cordis.europa.eu/esfri/ ) szereplő, jelentős nagyberendezések egyike.

Az ELI lesz a világon első olyan berendezés, mellyel a fény és az anyag kölcsönhatását a legnagyobb intenzitással, az úgynevezett ultra-relativisztikus tartományban lehet majd vizsgálni. Kapu nyit a fizika új területeire, és olyan új műszaki fejlesztéseket alapoz meg, mint a relativisztikus mikroelektronika, és a kisméretű lézeres részecskegyorsítók. Az ELI jelentős hatást fog gyakorolni az anyagtudományok, a gyógyászat és a környezetvédelem számos területére is.

Az ELI építését előkészítő ELI Preparatory Phase (ELI-PP http://extreme-light-infrastructure.eu) projektben francia irányítással 13 ország, köztük Magyarország vesz részt. Az Európai Unió a 7. Keretprogramjából 6 M€ támogatást biztosított. A 2008 és 2010 közötti előkészítő projekt hivatott az ELI építési körülményeinek és az együttműködési feltételeinek kidolgozására. Az ELI lézeres kutatóközpontot eredetileg egy helyszínen tervezték megépíteni 2011-2014 között, mintegy 480 M€ összköltséggel. A jelentősebb bővítésig tervezett 20 éves üzemidő alatt üzemeltetési költségét évente mintegy 50 M€-ra tervezték.

Hazai szakmai háttér és érdekeltség

Magyarországon iskolateremtő tradíciókkal megalapozott, nemzetközileg jegyzett lézeres kutatások folynak, melyek számos esetben hoztak világszínvonalú eredményeket. A mintegy 150 lézeres kutató intézményes együttműködésekkel is megalapozott, nemzetközileg jól beágyazott tudományos közösséget alkot. A lézerkutató műhelyekre számos területen élvonalbeli vállalati K+F projektek, spin-off vállalkozások épülnek. Az ELI lehetséges alkalmazási területeinek mindegyikén várható hazai érdeklődés.

Miért fontos nekünk az ELI?

Nemzetközi szinten is jól látható kutatási nagyberendezés hazai megépítése hozzájárul az ország, és közép-kelet-európai régió felzárkózásához. A beruházás jellegénél fogva húzóerőként hat a kapcsolódó tudományok és az alkalmazási területek fejlődésére, a gazdaság technológiai színvonalára, elősegíti innovációs és ipari parkok, innovációs szolgáltatások megtelepedését, valamint további fejlesztéseket indukál.

Tekintettel arra, hogy a nagyprojekt megvalósítása az ország Tudományos Technológiai és Innovációs (TTI) stratégiájában is szerepelt, az ELI projektet a Kormány beemelte 2007–2010-re vonatkozó intézkedési tervébe.

Hazánk érdeke, hogy olyan szakmai területen valósítson meg össz-európai kutatási nagyberendezést, amelyen szakmai kompetenciával és hazai háttérrel rendelkezik.

A berendezés építési helyszíne

A berendezés építési helyszínéért folyó versenyben Magyarországon kívül Csehország, Franciaország, Nagy-Britannia és Románia indult. Végül az előkészítő projekt vezetése – alapos mérlegelést követően – 2010. október 1-én úgy döntött, hogy az ELI három helyszínen épüljön meg némileg eltérő, egymást kiegészítő tudományos programokkal:

• Csehországban, Prágában lézertechnológiai és lézeralkalmazási központ
• Magyarországon, Szegeden rövidimpulzusos lézertechnológiára és ennek alkalmazására koncentráló központ
• Romániában, Bukarest mellett fotonukleáris technológiára és ennek alkalmazásaira fektetik a hangsúlyt

A három-helyszínes megoldással az ELI tudományos programja kiszélesedett. A kutatóközpontok a tervek szerint helyszínenként mintegy 250-280 M€ beruházási költséggel épülnek meg. Az egyes lézerközpontokban várhatóan mintegy 200-300 helyi, és külföldi szakember fog dolgozni.

Az egyes helyszínek tevékenységét a tervek szerint az Európai Unió új jogi keretrendszere (European Research Infrastructure Consortium, ERIC) alapján működő nemzetközi konzorcium fogja koordinálni. Ennek tagjai lesznek a három helyszín-országon (Cseh Köztársaság, Magyarország, Románia) kívül az erős lézertechnológiai háttérrel rendelkező tagállamok (elsősorban Franciaország, Nagy-Britannia, Németország). A konzorcium nyitott lesz a többi ELI-PP projekt partner számára, illetve a továbbiakban harmadik országok számára is.

A szegedi lézerközpont megépítése húzóerőként fog hatni Magyarország műszaki-tudományos fejlődésére, a háttéripar versenyképességére, erősíteni fogja a régió gazdaságát. A nemzetközi tudományos élet egyik regionális központjává válva hozzá fog járulni külföldi szakemberek vonzásához, és magyar kutatók hazatelepüléséhez.